Gyakorlatilag minden érzékeny adat nyilvánosan hozzáférhető volt a Moonly app felhasználóiról, valamint a fejlesztőkről is, miután egy adatbázist rosszul konfiguráltak. Ebből arra is fény derült, hogy valójában orosz hátterű alkalmazásról lehet szó.
Egy amerikai közadatbázisból szereztek meg rengeteg adatot a hackerek. Először elképesztő áron próbálták értékesíteni, most azonban ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhető.
Nem csak a Flo nevű menstruációs cikluskövető alkalmazás oszt meg szenzitív adatokat a Facebookkal a felhasználók beleegyezése nélkül. A Wall Street Journal más programokat is talált, amelyek hasonló módon üzemelnek.
Hiába minden elővigyázatosság, még a legnagyobb óvintézkedések mellett is előfordulhat, hogy egy cégtől a munkavállalókra vagy ügyfelekre vonatkozó személyes adatok kerülnek ki. Éppen ezért nem árt tudni, mi a teendő ilyen esetben.
Bő egy hónap múlva már az új adatvédelmi rendelet alapján kell eljárniuk a magyarországi válallkozásoknak, a sikeres átálláshoz azonban nem árt néhány dolgot figyelembe venni. Összeszedtük, mire kell ügyelniük az érintett cégeknek.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint a munkavállalóknak és ügyfeleknek joguk van ahhoz, hogy a velük kapcsolatban álló cég törölje a róluk tárolt adatokat. A felejtés jogát azonban nem minden esetben lehet teljesíteni.
Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport. A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet.
Köteles tájékoztatni a munkavállalót személyes adatai kezeléséről idén július elsejétől a munkáltató. De mi minősül személyes adatnak, illetve kinek és hogyan adhatók ki ezek az új Mt. szerint?
Komoly kiberincidens érte a Fujitsu japán technológiai óriást, ügyfelek adatai is veszélybe kerülhettek.
Rosszul járhat az a cég, amelyik nem vigyáz a felhasználók személyes adataira, ugyanis az Európai Unió új szabályozása nem finomkodik többé. Míg Magyarországon eddig 20 millió forint volt a legnagyobb kiszabható bírság, addig az új, egész Unió számára egységes rendelkezés értelmében ennek többszázszorosa, akár 20 millió euró (vagyis több mint 6 milliárd forint) is lehet.
